FASHION
Százhalombattán értettem meg a Beastie Boys rajongását a munkaruhák iránt. Van valami izgató az átmeneti személyiségcserében, amit az ipari munkaruha magabiztossággal megad.
Máté kollégám:
És jómagam, dropshadow-val:
De vissza a vonatkozó példához: Intergalactic
LÁTOGATÁSUNK CÉLJA
Hogyan készül az autógáz? Erre akartunk választ kapni, de mivel nem vagyunk a CNN, ezért döbbenetes öt hónapot kellett várnunk, mire megengedtetett, hogy megválaszoltassék. Ennyit kellett várnunk, hogy a MOL sajtóosztálya érdemben foglalkozzék velünk.
SZEKURITY
Bejutni egy intézménybe, amit a legfelsőbb rendvédelmi szervek védenek – így például közvetlenül a Gripen vadászrepülőgépek – nem egyszerű. „Google szerint a világ”– a Százhalombattai Olajfinomító egyenesen nem is létezik, de legalábbis zöldmezős beruházásként várja a munkagépeket.
A türelem rózsát terem, bent vagyunk.
Telefon szekrényben hagy, átöltözik, bíszti-bojzosodik.
Iparterületről lévén szó, abból is a kényes fajtáról, brutál figyelmet kap a biztonság. Ha itt robban valami, robban minden… hogy csak egy példát mondjak a sok közül.
Az egész finomító területén 40kmh-s sebességi korlátozás van érvényben, a bejáratnál hatalmas ledfal jelzi az utolsó munkabaleset napját, ami ott jártunkkor 8 nappal korábban történt, azt is megtudjuk, valami koccanásos baleset volt.
ÁLJUNK ME EGY SZÓRA
Mielőtt bejárásra indulnánk, még szemléznünk és aláírnunk kell a biztonsági tájékoztatót, amiből megtudjuk: a rendkívüli eseményt v. műszaki balesetet HAVÁRIÁNAK hívják a MOL-nál. Aranyos. De hagyjuk az etimológiát, arra tényleg ott vannak Vágóék.
Játékszabályok a Mol területén. Cél a havária elkerülése:
A sárga sisak viselete a finomító területén mindenhol kötelező, kivéve az épületek belsejét:
HOGYAN KÉSZÜL AZ AUTÓGÁZ?
Az odáig megvan, ugye, hogy beérkezik a csövön a kőolaj a finomítóba. Minden, ami ezután van, sem sokkal bonyolultabb. Lesz belőle benzin. Lesz belőle dízel. Lesz belőle PB gáz. Illetve az iménti három gyártása során keletkező maradék-anyagok feldolgozása mindenféle számunkra most érdektelen vegyi anyagokká.
Kezdjük az elején. Mi is a PB gáz? Hát benne van a nevében. P = propán, B = Bután.
Százhalombattát most képzeljük el úgy, mint egy pálinkafőző üzemet.
Első lépésben a krakkolás jön. (cracking à törés)
A forráspontkülönbséget kihasználva hatalmas és magas „toronyüstökben” készül a tiszta bután és a tiszta propán. Utóbbi a könnyebb anyag, ami az üstben található mesterséges nyomás és hő hatására felfelé száll, ott pedig „lepárolható.” Alul marad a tiszta bután.
Ha megvan a propán, és megvan a bután, jöhet a keverés.
Ez a kompjuter felel a keverésért… az arányszámokat ki kellett takarnunk. Középen az ETIL MERKAPTÁN tartály felelős az autógáz fingszagáért (erről később):
A keverés egy 200 tonnás úgynevezett gömbtartályban történik. Van hozzá sok cső be, egy cső ki. Meg van hozzá egy jóféle házi recept. Pontosabban kettő, mert van a nyári „pálinka-recept”, meg van a téli „pálinka-recept”, a kettő nem ugyanaz.
Ezekben folyik a keverés:
Egy keverés (200 tonna) nagyjából 8 óra alatt készül el. Külön érkezik bele a propán, külön a bután egy-egy tartályból. Az arányokat egy elektronikusan szabályozott szivattyú határozza meg. Azt a műteremben ülő kolléga számítógépe. Azt pedig az imént említett téli vagy nyári recept. A téliben több a propán, a nyáriban több a bután.
Wizard of WAR pályarajz:
Vajon melyik MOL munkás rosszalkohatott:
FINGSZAG
A propánt és butánt keverő szivattyú még egy harmadik anyagot is bekever, a szagosító anyagot. Ettől van fingszaga az üzemanyagnak, ami azért hasznos, mert ha nem lenne neki, akkor nem éreznénk, amikor ereszt. Az pedig nem jó. (Nem mintha szokott volna ereszteni ugye, de ahogy a benzinszivárgásnál van a tócsa, úgy kell valami a gázszivárgáshoz is, hogy észrevegyük.)
A fingszagot egyébként Hollandiából importáljuk, és igen: van neki becsületes polgári neve. Etil merkaptánnak hívják.
A fingszagért az épület közepén látható tartály a felelős:
Régen a laboros kolléga orrára volt bízva az adagolása, ma már számítógép szabályozza a megfelelő mennyiséget. A 200 tonnához egyébként elég csupán néhány kilogramm fingszag, de a végeredmény magáért beszél. Ezt mindenki tanúsíthatja, aki már tankolt autógázt.
Nem lenne teljes a FINGSZAG bekezdés, ha nem ejtenék szót a „Jobb házasság takaróról”, amit alkalmazhatunk tankoláskor is, ha nagyon zavarna az autógáz szaga:
The Better Marriage Blanket – Watch more Funny Videos
RÉGEN ÉS MA
Régen adóvevőkkel ellátott kezelőkollégák nyitották és zárták puszta kézzel a keverőcsapokat. „Nyisd ki Pista, zárd el Pista.” Ma Japánok kevernek… az imádnivaló TEIKOKU márkanév alatt futó legújabb típusú keverőszivattyúk személyében. Ezeket a meleg irányítóteremből lehet vezérelni egyetlen gombnyomással.
Nem csak a keverőcsapokat, de a kamerákat is lehet irányítani a központi vezérlőből. A MOL a Logitechet választott a kamerarendszer irányítási feladatinak ellátásához, ami biztosan jó választás, mert a Microsoft Flight Simulatorát is remekül kezeli… tapasztalatból beszélek. 
Controlroom horvátországi wallpaperrel:
Itt is csak emberek dolgoznak:
HONNAN JÖN A GÁZ, AMIT TANOLUNK?
Hajduszoboszló, Algyő, Százhalombatta és import. Ez a négy forrás. Egyébként amikor autógázt tankolunk, 99%-os eséllyel a MOL finomítóiban gyártott gázt tankoljuk idehaza.
Kérdéseinkre a válaszokat készséggel adták meg a MOL kollégái:
NELSON KOMPLEXITÁSI INDEX
A NELSON index minősíti a világ finomítóit. Azt jelöli, hogy a kőolajból mennyire tud végterméket csinálni egy-egy finomító?
Ebben Európában mi vagyunk az egyik legjobbak, fej fej mellett a MOL másik, pozsonyi finomítójával. Valami, amire bátran verhetjük a mellünket.
10 éve még Százhalombatta is rengeteg maradékot termelt, ami aztán ment fűtőolajnak. 2001-ben viszont átadták a maradék-feldolgozó üzemet, ami ma már (egyebek mellett) propánt is tud gyártani.
MI AZ, AMI ÉG, ÉS MINDIG LÁTNI LEHET AZ AUTÓPÁLYÁRÓL?
Az a „fáklya”. Ha túlnyomás keletkezik az üzemben, akkor az ott kerül elégetésre.
Amikor „picike” a láng… na az az őrláng. Robbanóképes gyúlékony anyaggal dolgoznak az egész területen, a fáklya pedig az utolsó mentési lehetőség, ahol biztonsággal elvezethető a túlnyomás. Igen látványos, armageddoni formában.
Valami hűtő cucc… a duna vizét használják hozzá, ami felmelegedés után ilyen esőszerűen a hűtőrendszer alá hullik, és ott újra kihül:
A finomítónak saját vasútállomása, hajó kikötője is van (utóbbi látogatására nem kaptunk engedélyt):
A finomító olyan nagy, hogy saját buszjárata közlekedik benne:
Hát ilyen élményeket szereztünk az autógázgyártásról, remélem ti is szórakoztatónak találtátok a bepillantást a “kerítés mögé”.
FASHION
Százhalombattán értettem meg a Beastie Boys rajongását a munkaruhák iránt. Van valami izgató az átmeneti személyiségcserében, amit az ipari munkaruha magabiztossággal ad meg.
Vonatkozó példák:
Triple Trouble: http://www.youtube.com/watch?v=O_zI6jADB4w
Intergalactic: http://www.youtube.com/watch?v=qORYO0atB6g
LÁTOGATÁSUNK CÉLJA
Hogyan készül az autógáz?
Erre akartunk választ kapni, de mivel nem vagyunk a CNN, ezért döbbenetes öt hónapot kellett várnunk, mire megengedtetett, hogy megválaszoltassék.
SZEKURITY
Bejutni egy intézménybe, amit a legfelsőbb rendvédelmi szervek védenek – így például közvetlenül a Gripen vadászrepülőgépek – nem egyszerű. „Google szerint a világ”– a Százhalombattai Olajfinomító egyenesen nem is létezik.
De türelem rózsát terem, bent vagyunk.
Telefon szekrényben hagy, átöltözik, beastieboysosodik.
Iparterületről lévén szó, abból is a kényes fajtáról, brutál figyelmet kap a biztonság. Ha itt robban valami, robban minden… hogy csak egy példát mondjak a sok közül.
Az egész finomító területén 40kmh-s sebességi korlátozás van érvényben, a bejáratnál hatalmas ledfal jelzi az utolsó munkabaleset napját, ami ott jártunkkor 8 nappal korábban történt, azt is megtudjuk, valami koccanásos baleset.
ÁLJUNK ME EGY SZÓRA:
Mielőtt bejárásra indulnánk, még szemléznünk és aláírnunk kell a biztonsági tájékoztatót, amiből megtudjuk: a rendkívüli eseményt v. műszaki balesetet HAVÁRIÁNAK becézik. Aranyos. De hagyjuk az etimológiát, arra tényleg ott vannak Vágóék. (http://www.youtube.com/watch?v=BSIEaxmscCo)
HOGYAN KÉSZÜL AZ AUTÓGÁZ?
Az odáig megvan, ugye, hogy beérkezik a csövön a kőolaj a finomítóba. Minden, ami ezután van, sem sokkal bonyolultabb. Lesz belőle benzin. Lesz belőle dízel. Lesz belőle PB gáz. Illetve az iménti három gyártása során keletkező maradék-anyagok feldolgozása mindenféle számunkra most érdektelen vegyi anyagokká.
Kezdjük az elején. Mi is a PB gáz? Hát benne van a nevében. P = propán, B = Bután.
Százhalombattát most képzeljük el úgy, mint egy pálinkafőző üzemet.
Első lépésben a krakkolás jön. (cracking à törés)
A forráspontkülönbséget kihasználva hatalmas és magas „toronyüstökben” készül a tiszta bután és a tiszta propán. Utóbbi a könnyebb anyag, ami az üstben található mesterséges nyomás és hő hatására felfelé száll, ott pedig „lepárolható.” Alul marad a tiszta bután.
Ha megvan a propán, és megvan a bután, jöhet a keverés.
A keverés egy 200 tonnás úgynevezett gömbtartályban történik. Van hozzá sok cső be, egy cső ki. Meg van hozzá egy jóféle házi recept. Pontosabban kettő, mert van a nyári „pálinka-recept”, meg van a téli „pálinka-recept”, a kettő nem ugyanaz.
Egy keverés (200 tonna) nagyjából 8 óra alatt készül el. Külön érkezik bele a propán, külön a bután egy-egy tartályból. Az arányokat egy elektronikusan szabályozott szivattyú határozza meg. Azt a műteremben ülő kolléga számítógépe. Azt pedig az imént említett téli vagy nyári recept. A téliben több a propán, a nyáriban több a bután.
FINGSZAG
A propánt és butánt keverő szivattyú még egy harmadik anyagot is bekever, a szagosító anyagot. Ettől van fingszaga az üzemanyagnak, ami azért hasznos, mert ha nem lenne neki, akkor nem éreznénk, amikor ereszt. Az pedig nem jó. (Nem mintha szokott volna ereszteni ugye, de ahogy a benzinszivárgásnál van a tócsa, úgy kell valami a gázszivárgáshoz is, hogy észrevegyük.)
A fingszagot egyébként Hollandiából importáljuk, és igen: van neki becsületes polgári neve. Etil merkaptánnak hívják.
Régen a laboros kolléga orrára volt bízva az adagolása, ma már számítógép szabályozza a megfelelő mennyiséget. A 200 tonnához egyébként elég csupán néhány kilogramm fingszag, de a végeredmény magáért beszél. Ezt mindenki tanúsíthatja, aki már tankolt autógázt.
Nem lenne teljes a FINGSZAG bekezdés, ha nem ejtenék szót a „Jobb házasság takaróról” http://www.youtube.com/watch?v=bM4eJ38S7Hw, amit alkalmazhatunk tankoláskor is, ha nagyon zavarna a szag.
RÉGEN ÉS MA
Régen adóvevőkkel ellátott kezelőkollégák nyitották és zárták puszta kézzel a keverőcsapokat. „Nyisd ki Pista, zárd el Pista.” Ma Japánok kevernek… az imádnivaló TEIKOKU márkanév alatt futó legújabb típusú keverőszivattyúk személyében.
HONNAN JÖN A GÁZ, AMIT TANOLUNK?
Hajduszoboszló, Algyő, Százhalombatta és import. Ez a négy forrás. Egyébként amikor autógázt tankolunk, 99%-os eséllyel a MOL finomítóiban gyártott gázt tankoljuk idehaza.
NELSON KOMPLEXITÁSI INDEX
A NELSON index minősíti a világ finomítóit. Azt jelöli, hogy a kőolajból mennyire tud végterméket csinálni egy-egy finomító?
Ebben Európában mi vagyunk az egyik legjobbak, fej fej mellett a MOL másik, pozsonyi finomítójával. Valami, amire bátran verhetjük a mellünket. http://en.wikipedia.org/wiki/Nelson_complexity_index
10 éve még Százhalombatta is rengeteg maradékot termelt, ami aztán ment fűtőolajnak.
2001-ben viszont átadták a maradék-
FASHION
Százhalombattán értettem meg a Beastie Boys rajongását a munkaruhák iránt. Van valami izgató az átmeneti személyiségcserében, amit az ipari munkaruha magabiztossággal ad meg.
Vonatkozó példák:
Triple Trouble: http://www.youtube.com/watch?v=O_zI6jADB4w
Intergalactic: http://www.youtube.com/watch?v=qORYO0atB6g
LÁTOGATÁSUNK CÉLJA
Hogyan készül az autógáz?
Erre akartunk választ kapni, de mivel nem vagyunk a CNN, ezért döbbenetes öt hónapot kellett várnunk, mire megengedtetett, hogy megválaszoltassék.
SZEKURITY
Bejutni egy intézménybe, amit a legfelsőbb rendvédelmi szervek védenek – így például közvetlenül a Gripen vadászrepülőgépek – nem egyszerű. „Google szerint a világ”– a Százhalombattai Olajfinomító egyenesen nem is létezik.
De türelem rózsát terem, bent vagyunk.
Telefon szekrényben hagy, átöltözik, beastieboysosodik.
Iparterületről lévén szó, abból is a kényes fajtáról, brutál figyelmet kap a biztonság. Ha itt robban valami, robban minden… hogy csak egy példát mondjak a sok közül.
Az egész finomító területén 40kmh-s sebességi korlátozás van érvényben, a bejáratnál hatalmas ledfal jelzi az utolsó munkabaleset napját, ami ott jártunkkor 8 nappal korábban történt, azt is megtudjuk, valami koccanásos baleset.
ÁLJUNK ME EGY SZÓRA:
Mielőtt bejárásra indulnánk, még szemléznünk és aláírnunk kell a biztonsági tájékoztatót, amiből megtudjuk: a rendkívüli eseményt v. műszaki balesetet HAVÁRIÁNAK becézik. Aranyos. De hagyjuk az etimológiát, arra tényleg ott vannak Vágóék. (http://www.youtube.com/watch?v=BSIEaxmscCo)
HOGYAN KÉSZÜL AZ AUTÓGÁZ?
Az odáig megvan, ugye, hogy beérkezik a csövön a kőolaj a finomítóba. Minden, ami ezután van, sem sokkal bonyolultabb. Lesz belőle benzin. Lesz belőle dízel. Lesz belőle PB gáz. Illetve az iménti három gyártása során keletkező maradék-anyagok feldolgozása mindenféle számunkra most érdektelen vegyi anyagokká.
Kezdjük az elején. Mi is a PB gáz? Hát benne van a nevében. P = propán, B = Bután.
Százhalombattát most képzeljük el úgy, mint egy pálinkafőző üzemet.
Első lépésben a krakkolás jön. (cracking à törés)
A forráspontkülönbséget kihasználva hatalmas és magas „toronyüstökben” készül a tiszta bután és a tiszta propán. Utóbbi a könnyebb anyag, ami az üstben található mesterséges nyomás és hő hatására felfelé száll, ott pedig „lepárolható.” Alul marad a tiszta bután.
Ha megvan a propán, és megvan a bután, jöhet a keverés.
A keverés egy 200 tonnás úgynevezett gömbtartályban történik. Van hozzá sok cső be, egy cső ki. Meg van hozzá egy jóféle házi recept. Pontosabban kettő, mert van a nyári „pálinka-recept”, meg van a téli „pálinka-recept”, a kettő nem ugyanaz.
Egy keverés (200 tonna) nagyjából 8 óra alatt készül el. Külön érkezik bele a propán, külön a bután egy-egy tartályból. Az arányokat egy elektronikusan szabályozott szivattyú határozza meg. Azt a műteremben ülő kolléga számítógépe. Azt pedig az imént említett téli vagy nyári recept. A téliben több a propán, a nyáriban több a bután.
FINGSZAG
A propánt és butánt keverő szivattyú még egy harmadik anyagot is bekever, a szagosító anyagot. Ettől van fingszaga az üzemanyagnak, ami azért hasznos, mert ha nem lenne neki, akkor nem éreznénk, amikor ereszt. Az pedig nem jó. (Nem mintha szokott volna ereszteni ugye, de ahogy a benzinszivárgásnál van a tócsa, úgy kell valami a gázszivárgáshoz is, hogy észrevegyük.)
A fingszagot egyébként Hollandiából importáljuk, és igen: van neki becsületes polgári neve. Etil merkaptánnak hívják.
Régen a laboros kolléga orrára volt bízva az adagolása, ma már számítógép szabályozza a megfelelő mennyiséget. A 200 tonnához egyébként elég csupán néhány kilogramm fingszag, de a végeredmény magáért beszél. Ezt mindenki tanúsíthatja, aki már tankolt autógázt.
Nem lenne teljes a FINGSZAG bekezdés, ha nem ejtenék szót a „Jobb házasság takaróról” http://www.youtube.com/watch?v=bM4eJ38S7Hw, amit alkalmazhatunk tankoláskor is, ha nagyon zavarna a szag.
RÉGEN ÉS MA
Régen adóvevőkkel ellátott kezelőkollégák nyitották és zárták puszta kézzel a keverőcsapokat. „Nyisd ki Pista, zárd el Pista.” Ma Japánok kevernek… az imádnivaló TEIKOKU márkanév alatt futó legújabb típusú keverőszivattyúk személyében.
HONNAN JÖN A GÁZ, AMIT TANOLUNK?
Hajduszoboszló, Algyő, Százhalombatta és import. Ez a négy forrás. Egyébként amikor autógázt tankolunk, 99%-os eséllyel a MOL finomítóiban gyártott gázt tankoljuk idehaza.
NELSON KOMPLEXITÁSI INDEX
A NELSON index minősíti a világ finomítóit. Azt jelöli, hogy a kőolajból mennyire tud végterméket csinálni egy-egy finomító?
Ebben Európában mi vagyunk az egyik legjobbak, fej fej mellett a MOL másik, pozsonyi finomítójával. Valami, amire bátran verhetjük a mellünket. http://en.wikipedia.org/wiki/Nelson_complexity_index
10 éve még Százhalombatta is rengeteg maradékot termelt, ami aztán ment fűtőolajnak.
2001-ben viszont átadták a maradék-feldolgozó üzemet, ami ma már (egyebek mellett) propánt is tud gyártani.
MI AZ, AMI ÉG, ÉS MINDIG LÁTNI LEHET AZ AUTÓPÁLYÁRÓL?
Az a „fáklya”. Ha túlnyomás keletkezik az üzemben, akkor az ott kerül elégetésre.
Amikor „picike” a láng… na az az őrláng. Robbanóképes gyúlékony anyaggal dolgoznak az egész területen, a fáklya pedig az utolsó mentési lehetőség, ahol biztonsággal elvezethető a túlnyomás. Igen látványos, armageddoni formában.
feldolgozó üzemet, ami ma már (egyebek mellett) propánt is tud gyártani.
MI AZ, AMI ÉG, ÉS MINDIG LÁTNI LEHET AZ AUTÓPÁLYÁRÓL?
Az a „fáklya”. Ha túlnyomás keletkezik az üzemben, akkor az ott kerül elégetésre.
Amikor „picike” a láng… na az az őrláng. Robbanóképes gyúlékony anyaggal dolgoznak az egész területen, a fáklya pedig az utolsó mentési lehetőség, ahol biztonsággal elvezethető a túlnyomás. Igen látványos, armageddoni formában.
A kis zöld emberkék látogatása a csodák földjén..
El tudlak képzelni benneteket.:)
De azért a cikk baba lett.
A cikkben szerepet játszik egy grefiti, egy joystick, A FINGSZAG, a wallpaper, a faliújság (Misi szereti a legalját:D), és egy zenét is kapunk mellé.
jól álcázzátok a fejtágítást, de ez jó.
Köszi Izé. Ezekben az apró részletekben van benne a valóság. Én mindig ezeket gyűjtöm. Ráadásul álcázható vele a felületességem. Nem merném azt mondani, hogy ma már értem az autógázkészítés folyamatát.
De remélem meggyőzően adtam elő, és nem kérdez bele senki sem.
A valami hűtő cucc résznél azért érezhető, hogy nem életcélod az ipari mértékű LPG előállítás otthon, de nembaj, nekünk sem
baromi jó kis cikk, csak így tovább
3,5 éve járok gázos Skoda Octavia-val, most tartok 198.000Km-nél.
Szinte mindig a Shell-nél tankolok, amikor ott épp nics LPG, akkor kénytelen vagyok a Mol-nál gázt vételezni, és mindannyiszor, amikor Mol-gázt tankolok, 50km-el kevesebbet megy a paripa, mint a Shell-gázból. Mi a magyarázat, ha 99%-ban mindenhol Mol-gázt adnak?
(Arra már kár kitérni, hogy tavaly Horvátországban 1-1.5 literrel evett kevesebbet az autó az ottani naftából…)
Hááát, ebből nem sok minden derült ki…
A cikk inkább jópofaság, mint szakmai dolgokat tartalmazó.
Nekem nem nyerte el a tetszésem.